Milyen gyakran szükséges a rákszűrés és mi a teendő, ha rossz?
A méhnyak rákszűrés egy több évtizedes múltra visszatekintő, jól szervezett rendszeren alapul. Sajnos annak ellenére, hogy a rákszűrés minden magyar nő számára adott lehetőség, Magyarországon a nők csak kb. 20-30 százaléka jár rendszeres szűrésre. Valószínűleg ez az oka, hogy hazánkban a méhnyak rák halálozása az egyik legrosszabb Európában, tavaly közel 400 nő halt meg a betegségben, mely nagyon magas szám egy ekkora országban. Hiszen a szűrés lényege az lenne, hogy időben felismerjük a méhnyakban elindult rosszindulatú elváltozásokat, így korai stádiumban észlelve jó eséllyel teljesen meggyógyítható vagy sikeresen kezelhető lenne a betegség.
A méhnyak rákszűrés mindenki számára évente javasolt a szexuális élet megkezdését követően. A rákszűrés során a nőgyógyász a hüvely felől megfelelő feltárást követően vizsgálja a méhnyakat egy speciális nagyító eszköz vagy kamera segítségével (kolposzkóp), illetve a méhnyak felületéről, az ún. transzformációs zónából kenetet vesz cytológiai vizsgálatra. A transzformációs zóna azért fontos, mert itt két különböző hámszövet „találkozik” és a rosszindulatú elváltozások a méhnyak ezen részén indulnak el az esetek döntő részében. A hüvelyi vizsgálatot követően az orvos bimanuális, kézi vizsgálattal tapintja végig a nőgyógyászati területet. Én a rákszűrés kapcsán hüvelyi ultrahang vizsgálatot is végzek, mert bizonyos nőgyógyászati eltérések (pl. kisebb ciszta, mióma, polip, stb..) kézi vizsgálattal nem diagnosztizálhatóak. A szűrő vizsgálat végén az emlők vizsgálata következik kézi tapintással.
Ha Magyarországon a nők nagy része rendszeresen járna a szűrő vizsgálatokra, akkor jelentősen lehetne csökkenteni a daganatos halálozást és sok fiatal nő életét lehetne megmenteni lényegében kis ráfordítással és odafigyeléssel.
Dr Tidrenczel Zsolt